Holle anyó foga

Holle anyó történetéből leggyakrabban a szorgalmas és a lusta lány ellentétét szokás kiemelni. A meseterápiás ülés alkalmával azonban a mesének bármely vetülete főszerephez juthat - attól függően, hogy a kliens számára mely jelenet, szereplő vagy motívum válik hangsúlyossá a meditatív jellegű meseolvasás/-hallgatás során.
Ha Holle anyó nagy fogait nevezi meg a kliens, el lehet indulni a fogak szimbolikus értelme felé, illetve meg lehet vizsgálni, mikor, hogyan jelenik meg az ő életében a 'harapósság', ki ellen irányul, mi a mélyebben rejlő motivációja. Ez a motiváció lehet például az a félelem, amit a szív megnyitása előtt érez az ember - hiszen az logikus gondolat, hogy, aki a szívét megnyitja, sérülékennyé válik. Ez a félelem, bizonytalanság pedig agressziót, "harapósságot" szülhet.
A mesében meg tudjuk nézni, hogy kik vagy mik azok a segítők vagy épp ellenségek, amelyek segítségével ez a 'harapósság' leszerelhető vagy felerősíthető. A megsült kenyerek és az érett almák motívumánál vagyunk - de vajon ezek a motívumok minek feleltethetők meg a valós életben? A válasz lehet a másoktól kapott kritika, vélemény - amely önértékelésünk függvényében építhet vagy rombolhat. Ki gondolná, hogy a Holle anyó meséje gazdag gondolatokat indíthat el és segíthet a továbblépésben, ha úgy érezzük, elakadt az önértékelésünk, rendszeresen küzdünk az "Elég jó vagyok-e?" kérdésével.
A mesebeli aranyeső így hozhat megtapasztalható változást, gazdagodást az életünkbe. És ez még csak egyetlen lehetséges kibontása a klasszikus mesében lévő bölcsességnek!

Mennyi az elég? (A kávémasina)

A kávémasina című osztrák népmese olyan kérdéseken gondolkodtatja el hallgatóját, amelyek a fogyasztói társadalomban élő embernek mindennapos életét és céljait érintik. Mennyit érdemes vagy szabad felhalmozni az anyagi javakból? Mennyi az a mennyiség, amely boldogító, és honnantól válik romlást hozóvá az anyagi javak birtoklása?
Ismert szólás, hogy a sok pénz megőrít, bolonddá/ szerencsétlenné tesz. És nemcsak a hirtelen, lottónyeremény által meggazdagodottakat, akik aztán az elnyert pénzt képtelenek bölcsen felhasználni!
De mennyi a "sok"???

Van úgy, hogy egy fiatalt a 18. születésnapjára a szüleitől kapott autó részegíti meg, és azt képzeli, mostmár övé minden autóút, számára nincs sebességkorlátozás - és erre a tévhitére egy baleset figyelmezteti.
Van úgy, hogy egy ember országot vált, hirtelen jelentősen megemelkedik a fizetése, és igyekszik elfelejteni, honnan jött, többé már a régi barátait sem ismeri meg, legszívesebben önmagának is csak jó napot!-tal köszönne, olyan jelentősnek érzi már magát.
Mindenki tudna hasonló példákat mondani. De van úgy is, hogy a fenti szituációkban az ember esze a helyén marad, a fiatal autótulajdonos jól és szabályosan közlekedik, a nagy fizetésű pedig még másokat is segít jelentős jövedelméből.
Mitől függ, hogy ki hogyan reagál anyagi helyzetének hirtelen megfordulására?
Hallgassuk meg az Európai népmesék sorozatban mai mesénket:
http://www.youtube.com/watch?v=ky5vkvenANU

A mesebeli fiú távoli országból érkezik haza hosszú idő után, útjáról egy különleges eszközt hoz magával. A különleges kávémasináról kiderül, nem pusztán kávét képes adni, de olyasmit darál, amit gazdája éppen kér tőle. Hasonlatos ez a kávémasina a korábban keletkezett mesék terülj-terülj asztalkámjához, amely gazdájától minden anyagi problémát távol tart. Csakhogy az ilyen varázseszközök kezeléséhez bölcsesség kell! Aki nem méltó használatukra, élete nyomorba dől!

A fiú és édesanyja megfontoltan kezdik el a kávémasina használatát. Továbbra is szorgalmasan dolgoznak, örülnek gyarapodásuknak, megbecsülik szerencséjüket ÉS másokat is támogatnak, hiszen felismerik, hogy a több pénz nagyobb felelősséget is jelent. Éppen ez tűnik fel gonosz szomszédjuknak, a gabonakereskedőnek. Ő nem örül annak, hogy látja, van, aki szociálisan érzékeny, és cselekszik nemcsak önmagáért, de másokért is, hanem elkezd irigykedni. Kifigyeli a "titkot", de csak a rossz szándékú ember együgyűségével: csak az érdekli a masina működéséből, hogy hogyan lehet általa javakhoz jutni. A kapott ajándék felhasználásának módját nem tudja, nem érdekli. Végtelenül elbizakodott: ellopja a kávémasinát, és biztosra veszi, hogy mostantól hatalmas profitot termel neki a csodás szerkezet.
És valóban beindul a folyamat! Dől a gabona, csillog a gabonakereskedő szeme, dörzsöli a tenyerét, ez lesz ám az üzlet!
Csakhogy az egyre növekvő mennyiséget nem tudja kezelni, bénult agya működteti azt a mechanizmust, ami harácsoló emberként telik tőle (mondogatja, mantrázza az ellesett mondókát). És a folyamat kicsúszik az irányítása alól, a rengeteg gabona maga alá temeti, birtoklási vágya, és az, hogy másokra sosem volt tekintettel, elvágja az életútját.
A gonosz gabonakereskedő miatt a kávémasina tönkremegy, így a mesebeli fiút is veszteség éri, DE eddigre ő már eljutott oda a fejlődésben, hogy önmaga erejéből képes legyen tartalmas életet élni, így a mese története nem veszteséggel, hanem a további perspektívával zárul/nyílik.

Meseterápia és belső erő (A két bors ökröcske)

A két bors ökröcske című mese jelentéstartománya átfedésben van az előző blogbejegyzésemben megidézett Aladdin és a csodalámpa című meséével. Témájában, szüzséjében ugyan nem fedezünk fel hasonlóságot a két mese között, mégis, ha hagyjuk hatni a szöveg képeit, belépünk a mesék terébe, hamar ráérezhetünk, mi a közös pont az Ezeregyéjből és a magyar népmesekincsből származó szöveg között. Gondolkodjunk együtt!
A főhős mindkét mesében külső segítséget kap, hogy élete jobbra forduljon: Aladdin a csodalámpát és a varázsgyűrűt, a szegény ember a két bors ökröcskét. De vajon mit jelenítenek meg a mesék világában ezek a (valóságban nem fellelhető) tárgyak, illetve állatok? Talán mindenki emlékszik az iskolai irodalom- és művészeti óráiról arra, hogy a művészeti alkotásokban önmagukon túlmutató, megfejtésre váró (dekódolandó) jelek találhatók - ezért kell pl. a diákoknak sok szövegen át megismerkedniük a metaforákkal, hasonlatokkal, szimbólumokkal és sok egyéb (nyelvi) jel működésével. Az, aki olvas irodalmat, megfigyel festményeket kiállításokon, hallgat zenét, és egyáltalán napi kapcsolatban van a művészetekkel, könnyen ráállítja az agyát ezeknek a jeleknek a megfejtésére. De annak sem kell lemondania a megértésről, a művészettől kapott inspirációról, aki eddig úgy gondolt az irodalomra, festészetre, szobrászatra, zenére stb., mint tőle távol álló dolgokra. Ha csak egyszer is személyes tapasztalattá válik, hogy igen, ez az alkotás (pl. mese) nekem személyesen üzen valamit, és ezt az üzenetet cselekvéssé tudom változtatni az életemben, jobbá, sikeresebbé, teljesebbé tudom tenni általa életem egy területét, akkor már értelmét látom, hogy pl. meséket "bogarásszak", és feltegyem magamnak a kérdést: HOL VAGYOK ÉN A MESÉBEN?

Mai mesénk hőse a történet elején olyan tapasztalatot él át, amelyet mindannyian ismerünk: elakadtam az élet egy pontján, nem tudom, hogyan tovább, csak azt tudom, hogy így és most rosszul érzem magam a bőrömben.
Az első dolog, ami figyelemre méltó, hogy a szegény ember (felesége tanácsára!, amit meg is fogad) cselekvésbe kezd, hogy megváltoztassa kilátástalannak tűnő helyzetét: böjtölni kezd, és elvárja, hogy a böjt eredményeként változás jöjjön!
Azt hihetnénk, hogy a böjt kudarc, hiszen nincs látványos változás, a család anyagi helyzete nem rendeződik. De a böjt hatására történik egy komoly fordulat a szegény ember gondolkodásában: ráébred, hogy az új lehetőségért ki kell mozdulnia szegényes háza biztonságából, útra kell kelnie.
Kitűzi a célt ("megyek az Istenhez"), és felszerelkezik az útra (hamuban sült pogácsát visz magával). Meg akarja érteni, mi eddigi kudarcainak (szegénységének) az oka, és ezt megértve változtatni akar.
Ez az erős belső elhatározás pedig meghozza a találkozást a két bors ökröcskével - akik a mese világában NEM a gazdaságban segédkező állatok, hanem táltosok: azaz a belső erő megtestesítői!!! A szegény ember tehát hozzáfér mostmár legnagyobb kincséhez, saját belső erejéhez - amellyel át tudja lépni saját határait, olyan feladatokat tud megoldani, amelyekbe korábban bele sem kezdett volna, mert nem volt hozzájuk hite, önbizalma.
És átalakul az élete, egy új élet kezdődik számára: élet, amelyben már kibontakoznak képességei, mostmár jól érzi magát a bőrében, boldogul.
Legyen ennek a mesének az üzenete inspiráló mindannyiunk számára az új esztendő kezdetén! A két bors ökröcske fényében kívánok sikeres, boldog új évet!

*** A két bors ökröcske című mese olvasható többek között a Mesélj nekem sorozat Kicsikről és óriásokról című kötetében.