Épp arról olvastam most egy cikket, hogy a 21. század a mentális betegségek százada lesz. Hogy ez ne így legyen, abban segíthet, ha meghalljuk a mesék üzenetét. Nekem fantasztikus látnom, hogy a mesék olyan erővel tudják megmozgatni és átalakítani a felnőtt ember életét, mintha az illető egy nagyon hatékony "lelki pirulából" szedett volna be egy dobozzal. De ahogyan a gyógyszerek is csak akkor fejtik ki a hatásukat, ha bevesszük őket, a mesék is csak akkor tudnak jótékonyan hatni az életünkre, ha elkezdünk figyelni rájuk. Megfejtjük a kódolt üzenetük, és beépítjük az életünkbe, amit megértettünk. Ennek a blogbejegzésnek az első változatát még áprilisban írtam, de engem is annyira foglalkoztat ez a mese, Katarináé, hogy frissítem és bővítem soraim.
A fenti újságcikkben a pszichológus azt elemzi, hogy a ma embere, a mai generációk mindent azonnal akarnak, és mindenből (érzelemből, élményből is) csak a pozitívat akarják megélni. Mindezt sok vásárlással és online tartalom fogyasztásával. Így persze az érzelmi feldolgozó kapacitás kimerül, megindul a pszichés tünetképzés.
Van segítség és van választás, ezt jó tudni. Persze el kell dönteni, hogy hajlandóak vagyunk visszavenni a modern, urbánus életből, közelebb hajolunk és visszatérünk a természethez. Az egész napos tablet feletti görnyedés helyett kell a kirándulás, kell a csend és kellenek a tartalmas kapcsolatok. De a jól megélt élethez kellenek a minták, a tippek, a követhető életmodellek. Nem mondom, hogy ilyesmit csakis a népmesék kínálnak - de azt igen, hogy a népmesék egész biztosan. Mert ez a dolguk. Utat mutatnak az életben, élni tanítanak.
Ahogyan A szép Katarina története is. Akit egy magas nőalak formájában meglátogatott a Sorsa, és nekiszegezte a kérdést: "Mikor akarod élvezni az életet? Ifjú vagy idősebb korodban?"
És innen elindultak az (élet)események, Katarinának pedig meg kellett tapasztalnia, hogy az egyes életszakaszok más-más lehetőségeket és feladatokat hoznak. Van örömteli, és van nehéz időszak. Mindkettőben helyt kell állni - csak így jöhet el a harmónia időszaka.
Amikor benne vagyunk egy nehezebb élethelyzetben, sokszor hárítani akarjuk. Nekem is volt szörnyű főnököm és családi nehézségem is. Tudom, milyen elveszíteni valakit, akit nagyon szeretek. Megértem magam és mindenkit, aki ezekből az élethelyzetekből szabadulni akar. De ez a mese azt mutatja meg, hogy nem lehet mindig napfényes az élet. A nehéz időszakban is vállalni kell a felelősséget, nem lehet kiugrani, és a saját sors elől elfutni. Katarina kiugrik, többször is kiugrik és elszalad a helyzetből, amit a sorsa teremtett. A mese szerint mindaddig visszajön a nehézség, amíg meg nem tanulja, hogy az ő feladata elől nem menekülhet, neki kell megoldania.
Egyszer volt egy kollégám, akinek a gyerekéről kiderült, hogy fogyatékos. Ő nem bírta ennek a terhét, a házasságán kívül kereste az elvesztett boldogságát. Nyilván pillanatnyilag sokkal elérhetőbb volt a boldogság egy fiatal, független lány mellett, mint a fáradt, kimerült, kétségbeesett feleséggel és a beteg gyerekkel. Láttam ezt, és nagyon drukkoltam neki, hogy visszatérjen a családjához, hogy megtapasztalhassa, fogyatékos gyerekkel is van boldog élet. Nagy döntéshelyzetek ezek. És a döntésnek súlya és következménye van.
Aztán a döntéssel még nincs vége: útközben lesznek jó- és rosszakarók, segítők és ellenségek. Aki több figyelmet szentel a jóakaróinak, az észreveszi a lehetőségeket, az el fog jutni az öröm, a boldogság állapotába. Vagy pontosabban: az tud örömben, megelégedettségben élni. Nem azt látja, hogy éppen mi hiányzik az életéből - hanem arra fókuszál, merre akar menni, mik a céljai, mit kell tennie, hogy közelebb legyen a céljához. És akkor szinte mindegy is, hogy öreg vagy fiatal, mert kiteljesedett az élete. Ha a magazinok sorai között is olvasunk, magunk is észrevesszük, hogy a kiteljesedett, boldog élet sokkal jobban hozzáállás, mintsem vagyon vagy tökéletes körülmények kérdése. Nem a topmodellek és nem a dúsgazdag vállalkozók vagy sztárok a legboldogabb emberek. Sőt, boldog embert mindig ott találunk, ahol valaki megdolgozik a harmóniáért. Ahol valaki minden nap veszi a fáradságot, hogy tegyen az életéért.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése