SIKER VAGY KUDARC

...avagy gondolkodásmódunk és elért eredményeink összefüggése
Mindannyian sikeresek akarunk lenni. Különbözőek a céljaink, de mindannyian sikerre akarjuk vinni ezeket a célokat. Van, akinek sikerül, és van, akinek nem. Siker és kudarc okairól mesél A szorgalmas és a rest leány története. http://www.youtube.com/watch?v=tADkcAzu_-Q

A mesén gondolkodva érdemes összegyűjtenünk a két lány életvitele, cselekvése közötti különbségeket, mert bizonyára ezekben a különbségekben találjuk meg az eltérő végeredmény okát.
Tehát mi az oka annak, hogy az egyik lány kincsekkel megrakva (sikeresen) tér haza, a másik lány viszont nem csupán kudarccal, de szégyenteljes kudarcot vallva?
Az első lány:
- jól kommunikál a környezetével, tisztelettel és empátiával fordul azok felé, akikkel találkozik
- figyelembe veszi mások valós igényeit (pl. körtefának meg kell szabadulnia az elszáradt ágaitól), és eszerint cselekszik, vagyis munkájával valós igényt elégít ki, hasznos a tevékenysége (körtefának, szőlőbokornak, kemencének, kútnak, kutyácskának)
- képes felismerni az aktuális feladatot, a kínálkozó lehetőséget (bár szolgálni indul, de az útközben adódó feladatokra is felfigyel és elvégzi azokat)
- munkáját precízen, koncentrálva végzi el
- korábbi sérelmeiből nem gyárt kifogásokat, melyek megakadályoznák, hogy a jelenben sikerre vigye az ügyét (szolgálatát, feladatát)
A második lány:
- folyamatosan csak önmagát kommunikálja, a másik fél (körtefa, kutyácska stb) állapotát, szükségletét nem látja meg, ezáltal nem is tud hozzá kapcsolódni
- találkozásaiban megmarad saját panaszainál, nézőpontja mindig saját panaszkodása, ezáltal nem képes felismerni a kínálkozó lehetőséget
- nincs reális önismerete, túlértékeli magát, amitől szánalmassá és nevetségessé válik ("a csecse-becse lábacskáimat és vacsa-vacsa kezecskéimet be nem piszkítom, akármi is lesz")
- önismeret hiányában céljával nem tud azonosulni, csak a végeredményt (kincseket, sikert) akarja, az oda vezető utat (munkát) nem vállalja, illetve a feltételeket nem teljesíti (a tiltás ellenére kinyitja a 7. ajtót)
- magatartásával nem nyeri el senki és semmi bizalmát, elszigetelődik, egyedül marad problémáival (a kút nem ad neki inni, a kemence nem ad neki enni)
- "segítőnek" olyan embert fogad el az anyja személyében, akit a rosszindulat és a kapzsiság vezet, ez pedig meglódítja a kudarc felé: rosszindulatból nem származhat valódi siker, valódi kiteljesedés.

A mese tulajdonképpen két cselekvési és gondolkodási mintát mutat fel. Aki hallja, elgondolkodhat, hogy vajon az ő életében melyik lány attitüdjének elemei vannak túlsúlyban. És, ha szükséges, változtathat. Hiszen épp azért olvasunk meséket (is), hogy bölcsebbek legyünk, jobban rálássunk az életünkre, és ennek nyomán tudatosabban éljünk, hogy mind magunknak, mind a környezetünknek több örömben, tartalmasabb életben legyen része.